MIÉRT MEGYÜNK EL MELLETTÜK SZÓTLANUL???

Színes

Egy idős ember ül lehajtott fejjel Eger belvárosában: “Nem vagyok koldus, de kérem segítsen, ha tud. Nem tudom kifizetni teljesen a közüzemi számláimat, mert…

Hirdetés

Egy idős ember ül lehajtott fejjel Eger belvárosában:

“Nem vagyok koldus, de kérem segítsen, ha tud. Nem tudom kifizetni teljesen a közüzemi számláimat, nincs miből. Még nem tartoztam senkinek. 79 éves, egyedül élő, rokkant és rákos beteg vagyok. Dolgozni már nem tudok.”

Hirdetés

(Kép forrása: zsogodbeno.tumblr.com)

Ez a sanyarú sorsú, 79 éves bácsi bárki lehetne közülünk. Te is, én is!

Nem tudhatjuk, a mi sorsunk hogy alakul majd 5 év, 6 hónap, de akár egy nap múlva. Milyen betegség keseríti majd meg az életünket, vagy mikor maradunk végképp magunkra.

Az egyik leggyilkosabb dolog, ami még a betegségeknél is többet árt, a közöny. Ha félrenézünk, ha egy rászoruló embert látunk. 

Segítsünk a másiknak! Van egy nagyon tanulságos mondás: Megtanultam adni. De nem azért, mert nekem túl sok van, hanem mert megismertem az érzést, milyen, amikor semmim sincs. 

Egyetértesz? Akkor ne felejtsd el megosztani!

forrás:http://tudnodkell.info/

Hirdetés