Nem véletlenül fenyegette meg Magyarországot az Iszlám Állam

Színes

„Ma Brüsszel és a reptér, holnap talán Portugália és Magyarország” – írta egyik legújabb fenyegető üzenetében az Iszlám Állam. Bakondi György szerint a kormány komolyan veszi a fenyegetést. Titkosszolgálati források szerint nem véletlenül említette név szerint is Magyarországot a terrorszervezet.

Hirdetés

A brüsszeli terrortámadás csak a kezdete volt egy egész Európán és az Egyesült Államokon végigsöprő erőszakhullámnak, közölte saját médiahálózatán keresztül az Iszlám Állam, amely két külön üzenetben fenyegette meg Amerikát és Európát.

Hirdetés

Kedden szemlézte a The Washington Times a dzsihadista híreket figyelő Middle East Media Research Institute írását, amelyben Magyarországot is megemlítették.

Ma még nem lehet tudni, hogy a fenyegetést egy esetleges Magyarország elleni terrortámadás előjeleként kell-e értékelni, vagy csak arról van szó, hogy az Iszlám Állam bővíteni próbálja a reményei szerint megfélemlített országok körét. A Népszabadság úgy tudja – állításuk szerint biztos forrásból- hogy, a magyar titkosszolgálatok nemrég olyan információkhoz jutottak, amelyek legalábbis  nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az előbbi állítás állhat közelebb az igazsághoz.

Pintér terrorellenes akcióterve volt a témája szerdán a Belügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésnek is, ahol kiderült: a szaktárca a ’90-es évek végén felállított Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot alakítaná át Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtá (TIBEK). A TIBEK azonban nemcsak a rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal, hanem az összes nyomozóhatóság, valamint a hírszerzés és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok adatait is gyűjti és elemzi majd.

Elismerték a szolgálatok képviselői ugyanakkor, hogy  „Ma még Magyarországon is igen nehéz lenne hajnali kettőkor kideríteni, hogy egy terroristagyanús személyről mit tudnak a hatóságok”. Mert, ha valahol van is róla adat, nem biztos, hogy elérhető az, aki jogosult azt kiadni. De ha el is érhető, a főnöke engedélye nélkül ő sem adja át azt egy másik hatóságnak. És még hosszan sorolhatók azok az akadályok, amelyek ma megnehezítik a hatóságok közötti kommunikációt.

Ha ez így megy itthon, hogyan lennének képesek együttműködni Európa különböző titkosszolgálatai. Tasnádi szerint: sehogy. A titkosszolgálati munka nemzeti hatáskörbe tartozik. Amíg nincs egységes európai érdek, nincs szoros együttműködés sem – írja a Népszabadság.

Szerző: Nol.hu/vg.hu/
Hirdetés