Az ember sokszor elfelejti megbecsülni értékeit és elfelejt örülni annak amije van, mindaddig észre sem vesszük, amíg el nem veszítjük. Nem a szegénységen van a lényeg, nem a nélkülözésen, nem a szocializálódáson … csupán azon, hogy becsüljük meg amink van, mert ha elveszítjük, akkor fogjuk igazán tudni mink is volt valójában.

És hozzátartozik a gondolathoz, attól mert valaki gazdagabb, szebb ruhái vannak, úgy tűnik kevesebb gondja van az életben … soha nem tudhatjuk mi rejtőzik a valóságban a falak mögött, amit nem láthatunk a másik életéből. Sokszor a látszat csal és van, hogy sokkal rosszabb egy látszólag jobban élő ember sorsa.

Egy hozzászóló