Fejfájás, fáradtságérzet, émelygés – a másnaposság jellemző tünetei, mindenki ismeri őket. Ezekhez kapcsolódik még egy jellemző, amit azonban nem nagyon szoktak az alkoholfogyasztáshoz kötni, ez pedig a korai ébredés. Persze a korán relatív fogalom, ha a dorbézolás hajnalig tartott, tulajdonképpen délben is lehet korán ébredni.

Akárhogy is, általánosan megfigyelt jelenség, hogy komolyabb alkoholfogyasztás után az ember a szokásosnál jóval kevesebb alvás után ébred fel, teljesen magától, persze a legkevésbé sem kipihenten és jókedvűen. Mintha csak büntetni akarná a gazdáját a szervezet: ahogy kialussza a részegséget, és átveszi a helyét a másnaposság, rögtön ébresztőt fúj. De vajon miért történik ez?

A bűnös a gamma-amino-vajsav (GABA) nevű vegyület, ez egy úgynevezett neurotranszmitter, vagyis az ingerületek átviteléért felelős anyag. Ezen belül is gátló hatású: csökkenti a vérnyomást, a vércukor szintjét, vagyis úgy általában fékez, nyugtat és kikapcsol. Ennélfogva nagy szerepe van az alvás szabályozásában is.

Az agyba jutó alkohol sok mindent csinál, például dopamintermelésre serkenti az agyat (ettől érezzük magunkat felszabadultnak részegen) és ami most nekünk fontos: a GABA-receptorokhoz kapcsolódva fokozottan érzékennyé teszi azokat, illetve serkenti a GABA termelését is.

Az eredmény az idegsejtek közti kommunikáció lassítása: az alkohol hatására az agynak azok a területei, ahol sok GABA-receptor van, elkezdenek lassan és akadozva működni. Ilyen a kisagy és a hipotalamusz, jellemzően a finom mozgások koordinálásáért, és az emlékezetért felelős területek. Ez a biokémiai háttere annak, hogy a részeg ember ügyetlenül mozog, belegabalyodik a nyelve a szavakba, súlyosabb esetben pedig másnap nem is emlékszik arra, hogy miket művelt. A CIKK ITT FOLYTATÓDIK…